Az első tapasztalatok

Naptár szerint február 1. óta foglalkozom „hivatásból” a környezettudatos takarítással – ugyanis ekkor költöztem ki a kollégiumból, és bútoroztunk össze a barátommal. Sokat bújtam a netet, és végül Farkas Lívia oldalán kötöttem ki a legtöbbször, ő a magyar FlyLady. Tehát nála olvastam nagyon jó kis tippeket, amiket a mai napig alkalmazok.

Először is, a vízkőoldásra ecetet használok – ezzel lehet, hogy nem mondtam újat, anyukám is azt használ, ha nagyon makacs a vízkő, akkor jön csak a sósav. A fürdőszobát csak ecet és víz 1:1 arányú keverékével takarítom – az ecet 20%-os, biológiai erjesztésű. Tehát a felvizezett ecetet beletöltöm egy spricnibe és végigfújkálom a kádat, a mosdókagylót, a tükröt és a csaptelepeket majd mikroszálas törlőkendővel áttörlöm, és voilá! volt nincs vízkő. Persze, az más kérdés, hogy az évtizedes vízkövet nem sikerült eltüntetnem.

Ecettel tisztítom a vízforralót is – egy kupicányi ecetet teszek a majd 2 literes kannába, egy kis vizet teszek még hozzá és elindítom – az első próbálkozásomnál kicsit sok lett az ecet és úszott a kamrapolc… nagyon kellemes volt a szaga. :D

A következő bejegyzésemben a szódabikarbónával kapcsolatos tapasztalataimról számolok be, és annak lelőhelyeiről.

Ti használjátok még ezen kívül másra az ecetet? (A salátalé nem ér! :))
D.