Biosampon

Az utóbbi időben búzacsírás babasampont használtam, ám mivel kifogyóban volt, vettem egy kamillásat. Hát nem volt jó ötlet. Valamely összetevőjére allergiás lehetek, ugyanis 3 naponta mostam hajat, de a kamillás sampon használata óta már a 2. nap rettentően viszketett a fejem, és mint kiderült kiütéses lett a fejbőröm. Mivel a helyzeten a Neutrogena T/Gel sem javított (a zsíros hajra valót, mert a jóisten zsírosodásra és korpásodásra hajlamos fejbőrrel áldott meg), ezért az mother nature kegyeihez fordultam, és kipróbáltam a biosampont.

Nagytakarítás kívül-belül

Be vagyok sózva :)

Addig amíg - alapanyag híján - nem tudok nekiállni a saját kencéim kotyvasztásának, addig íme néhány ötlet főzőcske nélkül:

Elkezdődött! Most már nincs menekvés... :)

Tegnap megérkezett a finom házi tejcsi :) Mára pedig piacozást terveztem, de mivel elég későn sikerült felkelni és még el kellett intézni pár dolgot, már csak a csomagoló árusokra értünk oda. Viszont a spar-ban vettem mangalica zsírt, hogy az olajat kiváltsam főzéskor. Az emlékeimben nagyon pozitívan élt, hogy mennyire egészséges, de aztán itthon gyorsan kiderült egy kis netezgetés után, hogy nem sok különbség van a sertészsírhoz képest (ha nem makkoltatva hízlalják), viszont a vajhoz és olajhoz képest még így is előrébb vagyok :) Rögtön teszteltük is egy kis rozskenyér és lilahagyma kíséretében (nyami :) )

Felkészülni! Vigyázz! Kész! RAJT

A szódabikarbónáról és annak nagymennyiségű beszerzési helye Szegeden

A szódabikarbóna még egy csodaszer – bár a sütőtisztításra nálam nem jött be, arra majd most fogok megoldást alkalmazni sütőtisztító spray formájában.
Tehát a szódabikarbónát kis vízzel pépesre kell keverni és kész a házi súrolószer. (Ebben a formájában alkalmaztam a sütőajtón, hát a szódabikarbóna még mindig ott van…) Ellenben a gáztűzhelyen nagyon jól alkalmazható, igaz, hogy tovább tart, mintha zsíroldót használna az ember, de legalább környezetkímélő.
Szagtalanító tulajdonságát kihasználhatjuk  a hűtőben: én a tojástartóba szoktam tenni pár kanállal, illetve a mosógépbe a mosószerhez szoktam adni - a régebben khm... bebüdösödött mosógépben mosott ruhákat idővel szagtalanítja - illetve a fehér ruhákat fehéríti.

Szegeden a cukrászkellékesben vettem még februárban 2 kg szódabikarbónát, amit azóta dunsztosüvegekben tartok. (egyébként nagyon sok minden kapható a cukrászdiszkontban, vissza fogok még térni oda pár egészséges dolgot venni)

Tehát a cukrászdiszkont címe: 6724 Szeged, Huszár u. 1. ((bejárat a Bakay Nándor 24. felől)
A 7-es trollival lehet ide eljutni, de nem a Huszár utca megállónál kell leszállni, hanem a Mura utca megállónál.

Itt kell bemenni, majd balra, és egy hangárban található az üzlet. Kellemes felfedezést kívánok!

Ti mire használjátok még a szódabikarbónát?
D.

Az első tapasztalatok

Naptár szerint február 1. óta foglalkozom „hivatásból” a környezettudatos takarítással – ugyanis ekkor költöztem ki a kollégiumból, és bútoroztunk össze a barátommal. Sokat bújtam a netet, és végül Farkas Lívia oldalán kötöttem ki a legtöbbször, ő a magyar FlyLady. Tehát nála olvastam nagyon jó kis tippeket, amiket a mai napig alkalmazok.

Először is, a vízkőoldásra ecetet használok – ezzel lehet, hogy nem mondtam újat, anyukám is azt használ, ha nagyon makacs a vízkő, akkor jön csak a sósav. A fürdőszobát csak ecet és víz 1:1 arányú keverékével takarítom – az ecet 20%-os, biológiai erjesztésű. Tehát a felvizezett ecetet beletöltöm egy spricnibe és végigfújkálom a kádat, a mosdókagylót, a tükröt és a csaptelepeket majd mikroszálas törlőkendővel áttörlöm, és voilá! volt nincs vízkő. Persze, az más kérdés, hogy az évtizedes vízkövet nem sikerült eltüntetnem.

Ecettel tisztítom a vízforralót is – egy kupicányi ecetet teszek a majd 2 literes kannába, egy kis vizet teszek még hozzá és elindítom – az első próbálkozásomnál kicsit sok lett az ecet és úszott a kamrapolc… nagyon kellemes volt a szaga. :D

A következő bejegyzésemben a szódabikarbónával kapcsolatos tapasztalataimról számolok be, és annak lelőhelyeiről.

Ti használjátok még ezen kívül másra az ecetet? (A salátalé nem ér! :))
D.

A kezdetek

Eddig sem állt távol tőlem a környezettudatos életmód és világszemlélet (ami földrajzosként nem hátrány...), viszont mostanáig ez (sajnos) főleg elméleti síkon zajlott: a szelektív hulladékgyűjtésen és a kis lila bevásárlószatyromon kívül (a sok eldobható nejlonszatyor helyett) nem sok konkrét dolgot tettem.
De elérkezett a tettek ideje! Történt ugyanis, hogy egy eldugott kis könyvesboltban kezembe akadt Thom Hartmann - Az ősi napfény utolsó órái című könyve (mindenképpen olvassa el, aki tudja! szkeptikusoknak különösen ajánlom), amit  három napja el is kezdtem olvasni.