2015. február 9., hétfő

Könyvhétfő #2

eco fair(y) | 2/09/2015 |
A mai posztban is egy sorozat-féleséget ajánlok, szerintem ezt már jóval többen ismeritek, nem is kell sok mindenkinek bemutatni. :) Ken Follett brit író két szerzeményéről lesz szó, akinek bár már A katedrális című műve előtt is jó pár könyve megjelent, valószínűleg a legtöbben mégis ezt a művét ismerik (manapság pedig talán az Évszázad trilógiát... de erről majd jövő héten ;) ).
A katedrális első megjelenése 1989-ben volt, tehát nem egy friss darabról van szó, viszont még ma is alig bírja letenni, akinek szerencséje van hozzá. :) Én annak idején az érettségik után kezdtem hozzá és pikk-pakk végeztem vele, pedig bő 1000 oldalas. Barátnőmtől kaptam meg a szülinapomra még áprilisban, de éreztem, hogy az érettségire való készülésem rovására menne, ha azonnal elkezdeném olvasni, és utóbb ez igazolódott is, hogy milyen jó döntés volt egy picit későbbre halasztani... Így büntetlenül olvashattam egész nap, hosszú órákon keresztül, és az érettségi is jól sikerült. :D
A könyv terjedelme talán ijesztő lehet elsőre, pedig még így is egyre jobban aggódtam az utolsó pár száz oldalhoz érve, hogy minél hamarabb kell az utánpótlás, mert elfogyott az 1000 oldal. :D Szerencsére van "folytatás",  Az idők végezetéig címmel, bár ez csak 2007-ben jelent meg. Terjedelemre és izgalmi fokot tekintve nagyjából ugyanolyan mint A katedrális, abszolút méltó folytatás. :) Még be sem fejeztem A katedrális olvasását, amikor a biztonság kedvéért ezt már megrendeltem, nehogy egy napig is nélkülöznöm kelljen!
Akik szeretik a sok szálon futó, történelmi cselekményt, tele ármánykodással, szerelemmel, bosszúval, és így tovább, az mindenképp élvezni fogja. Hmm, az eleje lehet hogy laposabban indul, de érdemes nem feladni pár oldal után. ;) Mindkét könyv a középkorban játszódik,  A katedrális a 12. században, a folytatás pedig 200 évvel később a 14. században. Talán nem lövöm le a poént, ha elárulom, hogy bármilyen meglepő, de A katedrális cselekményének középpontjában egy katedrális építése van, az idők végezeténél pedig főleg a pestis "kavarja fel" a dolgokat. Csavaros fordulatokból sem lesz hiány, és a magyar fordítás is nagyon jó, könnyedén, lendületesen olvasható. Talán csak a könyv fizikai minősége hagy némi kívánni valót maga után, ugyanis nyeklik-nyaklik a gerinc, illetve nagyon meg is tud törni, de hát 1000 oldal felett ez már csak ilyen. 
A szerző törekszik a történelmi hűségre, nagyon sokáig tanulmányozta ezeknek a korszakoknak a jellemzőit, éppen ezért a végeredmény nagyon élethű, könnyedén beleélheti magát mindenki a szereplők hétköznapjaiba. :) Szó szerint magába tud szippantani a könyv.
Remélem, sikerült kedvet csinálnom hozzájuk azoknak, akik esetleg még nem hallottak volna róluk, vagy hallott ugyan, de megrémítette a könyv vastagsága :D Aki pedig már olvasta, remélem, egyet ért a fent leírtakkal és élvezetes napokat, heteket nyújtott nekik az olvasás.

Jövő hétre még egy kis Ken Follett-adagot tervezek. ;)

1 megjegyzés:

  1. Már olvastam a Katedrálist és minden szavaddal egyetértek! A könyv után anyukámmal ledaráltuk a sorozatot is, és oda meg vissza voltunk az egész légkörtől bő 2 hétig (jó, én egy hónapig :D). Immár nagykorúan szeretném újraolvasni, most a folytatásával együtt :)
    A kiadással nekem szerencsém volt, még a régebbi volt meg szüleimnek, és a puhakötés nem tört annyira, a kb. 600 oldal alatt. Igen, sajnos az egészet miniatűr betűkkel írták bibliapapírra... a két véglet.

    VálaszTörlés